Az élet meg minden

Mi a hasonlóság az ókori mágia és a mai, liftajtóra ragasztott, A4-es lapra írt üzenetek között? Mi a közös egy leszerelő római légiós és egy mai ember életközepi dilemmáiban? Ebben az epizódban erről is beszélgetünk, hiszen a műsor vendége ezúttal olyasvalaki, aki otthonosan mozog a római kori átoktáblák, az egyiptomi hieroglifák világában és korunk életvezetési kérdéseiben is.

Vagyis ebben az epizódban Lassányi Gáborral beszélgetek ókori perátkokról, egyiptomi varázsr...

Ez az epizód minden tekintetben rendhagyó. Hiszen ezúttal nem egy beszélgetést hallgathattok meg, hanem egy hangjátékot. Láng Annamária és Fesztbaum Béla színművészek előadásában. (A hangjáték egyben kapcsolódik az új nagyepizód, a Fesztbaum Béla színművésszel készített beszélgetéshez is.)

Ez a produkció igazán erős és magával ragadó lett, és szól azokhoz is, akik valakit vagy valamit elvesztettek. Azt, akit szerettek. Vagy amit szerettek. Például szülőföldjüket.

Tehát ez a hangjáték Mol...

Hogyan szól a mához a száz évvel ezelőtti pesti polgár? És mitől ennyire izgalmas a Pál utcai fiúk írójának kevésbé ismert arca, az újságíró Molnár Ferenc?

A régi Budapest világában és a világhírű drámaíró történetében most Fesztbaum Béla lesz kalauzunk, aki egyszerre elismert színész, a színháztörténet szakavatott ismerője és a háború előtt fénykorát élő pesti kabaré értő művelője.

💥FIGYELEM! Ehhez az adáshoz egy ingyenes 🎁 „bonus” e...

A „mostanában” szó számára lehet, 100 millió évet jelent. Ha azt mondja, hogy „fiatal korában”, akkor lehet, ez csak annyit tesz, az illető még nem volt egymilliárd éves sem.

Mármint a világegyetem. Amelyben most Kis-Tóth Ágnes asztrofizikus vezetésével kalandozunk kicsit, miközben megpróbáljuk megfejteni, mi történt egy távoli bolygón a csillagkapu túloldalán.

Ebben az epizódban tehát Kis-Tóth Ágnessel beszélgetek buborékuniverzumokról, örökké tartó inflációról, tervezettségről és véletlen rendről, a Föl...

Holch Gábor eredetileg két évre szeretett volna Kínába költözni, aztán több mint két évtized lett belőle. Hosszú évekre Sanghaj lett bázisa: itt építette fel vállalkozását is, amely vezetési tanácsadással foglalkozik. És bár nemrégiben hazaköltözött Budapestre, ügyfelei továbbra is nyugati és keleti világcégek vezetői, akiknek segít eligazodni más kultúrákban – de olykor saját magukon is.

Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek kungfu filmekről és disztópikus társadalmi technológiákról, egy 2...

Sokat hallani mostanság a „patriarchátusról”, amely évezredeken át volt az emberi közösségek hatékony szervező logikája. Kalauzunk a témában Dávid-Barrett Tamás, aki alaposan kikutatta a kérdéskört: nagyívű könyvet írt ennek a letűnőben lévő „technológiának” a természetrajzáról.

Ebben az epizódban az Oxfordban tanító viselkedéstudóssal beszélgetek a csimpánzok társadalmáról, monogámiáról és poliamoriáról, a bizonytalan múltról és a kiszámítható jövőről, az életről meg mindenről.

🔶 Műsorjeg...

Ez az epizód expedíció egy olyan vidékre, amely egyszerre tűnhet ismerősnek és nagyon idegennek a magyar utazó számára. Vagyis Lengyelországba.

Mert hogy ebben az adásban P. Szathmáry István polonistával és grafikussal beszélgetek a Krakkó mellett királlyá koronázott Jézusról, feléledő szláv istenekről, nagy írokról és sötét gengszterekről, a Gyöngyhajú lányról, valamint arról, miért kopott meg ennyire az ezeréves lengyel-magyar barátság.

🔶 Műsorjegyzetek

A részletes műsorjegyzeteket (linkeket cikkekh...

Nick Thorpe negyven éve él Budapesten, és azóta tudósít Magyarországról és a környező országokról nem csak a brit hallgatóknak, hanem az egész világnak. Ebben az adásban azonban nem csak arról lesz szó, hogyan fest az ország egy egyszerre külső és belső nézőpontból, hanem arról a vadonról is, ami szó szerint és képletesen is itt van körülöttünk, ám az ott élőkről, történeteikről a legtöbb magyar semmit sem tud.

Ebben az epizódban tehát Nick Thorpe-pal b...

Mi az a reprodukálhatósági krízis, és miért súlyos válságtünet a tudomány világában? Hogyan segíti elő a tudományfinanszírozás és a szakfolyóiratok rendszere a hibás vagy kifejezetten kamu tanulmányok tömegének megjelenését, és miért mérgező ez a szó elvont és szó szerinti értelmében is?

Ebben az epizódban a Svájcban dolgozó, neves orvoskutatóval, Szabó Csabával beszélgetek a tudományt aláásó bóvligyárakról, „adatmasszírozásokról”, csúsztatásokról és csalásokról, az opioidválság kialakulásár...

Miért varázsolja el a 21. század emberét ennyire a középkor? Hogyan fért meg egymással a szent és a profán, sőt a kifejezetten obszcén ezekben az évszázadokban? És mit tekintett a kor embere „helyes” és „rossz” szerelemnek? Sok más mellett ezekről is mesél nekünk most Bánki Éva író, irodalomtörténész, aki a trubadúrok világának és egy későbbi időszak, a portugál felfedezések korának is szakavatott ismerője.

Ebben az epizódban tehát Bánki Évával beszélgetek a középkori szabadság...

Külső rendezettség és belső nyugtalanság, történelmi sorsfordulók és a köztük lévő emberöltőnyi tél, amikor látszólag semmi sem történik körülöttünk. És aki mindezekről megosztja most velünk gondolatait, akivel még sokfelé kalandozunk az adás során: Mácsai Pál, az Örkény Színház alapítója és leköszönő vezetője.

Ebben az epizódban tehát az egy személyben színésszel, rendezővel és direktorral beszélgetek a boldogtalanok és elmagányosodottak színházalapításáró...

Huszár Ferenc egykoron a Magic Pony nevű startup vezető kutatója volt, amely céget a Twitter 2016-ban 150 millió dollárért vásárolt meg. Ezt követően a magyar szakember az amerikai közösségimédia-vállalat AI-gurujaként tevékenykedett tovább, és a Twitter legfontosabb algoritmusain dolgozott. Egyben segített létrehozni egy speciális csoportot is, amely team azonban Elon Musk érkezését már nem élte túl.

Ebben az epizódban tehát Huszár Ferenccel, a Cambridge-i Egyetem tanárával beszélgetek arról, hogyan befolyásolják döntéseinket az...

Saly Noémi gazdag életpályája során volt egyetemi tanár, műfordító és muzeológus is. És bár saját bevallása szerint „nem akart elérni tulajdonképpen semmit”, népes olvasótábora és könyvei nagyon is komoly szakmai sikerekről tanúskodnak. Mára sokan Budapest-történészként és a székesfőváros „kávéházológusaként” ismerik, ám könyveiből, munkáiból nem csak a múlt, nem csak olvasmányos kultúrhistória, hanem regényes emberi sorsok, élet- és családtörténetek is feltárulnak előttünk.

Igen, a sajátja...

Weyer Balázs a régi Origo alapítójaként és főszerkesztőjeként a magyar online és offline újságírás meghatározó alakja lett. Aztán – nem teljesen önszántából – munkája hobbivá vált, egy régi hobbija pedig munkájává.

Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek világzenéről és a filmzenék világáról, egyedül utazásról, valamint társas vállalkozásokról, a dübörgő kilencvenes évekről és a szabadság műfajairól, az életről meg mindenről.

🔶 Műsorjegyzetek

A...

Nem csak Közép- és Kelet-Európa a világnak olyan része, amelyet az I. világháború és az azt lezáró béke a mai napig meghatároz: a Közel-Kelet is ilyen térség.

Ebben az epizódban Mestyán Ádámmal, Amerika elit egyeteme, a Duke University történelem tanszékének docensével beszélgetek az oszmán birodalom szétrobbanásáról és a mai arab államok kialakulásáról, brit ügynökökről és egy magára hagyott királyról.

No és egy kicsit a punkról, mert hogy a Közel...

Bukfenc, Jeromos, Janka – sokan vannak Magyarországon, akik pontosan tudják, kutyanevekről van szó. Méghozzá Csányi Vilmos kutyáinak neveiről. Hiszen a Széchenyi-díjas etológus professzor több mint negyed százada publikálja népszerű tudományos munkáit a nagyközönségnek, amely könyvek egy része a kutyákról, illetve gazdáikról, rólunk, emberekről szól.

E beszélgetés apropóját az adja, hogy nemrégiben jelent meg a tudós új munkája, amelynek címe A Teremtő képzelet – A kreativitás evolúciója, amelyben...

Weiner Sennyey Tibor költő, író, esszéista és méhész. Most megjelent könyvében gyakorlatilag megírta a méhészet kultúrtörténetét.

A téma első blikkre talán szakkérdésnek tűnhet, de ez a történet a természethez való viszonyunkról is szól. Arról is, hogy mit eszünk ma, mit fogunk enni holnap. Vagyis olyan bagatell kérdésekről, mint például az emberiség jövője.

Ebben az epizódban tehát Weiner Sennyey Tiborral beszélgetek a méhészet művészetéről, a letarolt...

Nyáry Krisztiánt azt hiszem, kevés hallgatónak kell bemutatnom. Nagyon sokan találkozhattak már – ha máshol nem – a Facebookon életrajzi történeteivel. Magyar írók és alkotók a főszereplői ezeknek a közösségi médiában hosszúnak számító, papíron viszont olykor egypercesnek ható írásoknak, amelyek az évek során nagy közönségsikert arattak. 2012-től kezdve már könyv, illetve könyvek formájában is.

Ebben az epizódban tehát Nyáry Krisztián íróval és kommunikációs szakemberrel beszélgetek sokfélekép...

Szilágyi András evolúcióbiológus, az Evolúciótudományi Intézet igazgatója olyan egyszerű kérdésekre keresi a választ, mint például hogy miként keletkezett az élet. Vagy hogy miképpen lehet egy tudományos SimCity szoftverrel modellezni azt a százötvenezer évet, amely kulcsfontosságú „pillanatnak” bizonyult emberré válásunk történetében.

Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek az evolúció barkácsmunkájáról, őseink kényszerű diétaváltásáról, Bachról és a klasszikus zenével küzdő gépesített Bachról, elgondolt, de sosem...

Merényi Dánielt, azaz Grafitembert és karikatúráit, képregénycsíkjait sokan, nagyon sokan ismerik Magyarországon. Azt már kevesebben tudják, hogy a rajzolás mellett van még pár olyan passziója, ami egész embert kíván. (Így van olyan ezek között, amit olykor muszáj „takaréklángra” állítani.)

Ebben az epizódban tehát témáink lesznek az I. világháború olaszországi hadszínterei, a kézműves bicikliváz-építés, az acélváros romjain továbbélő iparosvilág és a felnőttkorban elkezdett zenei...

Kürti Sándor sikersztorija kényszerű „pályamódosítással” indult. Aztán egy termelőszövetkezetnél, majd egy Patyolatban folytatódott. Ám csakhamar arról szólt, hogyan lehet tudásszomjjal és mérnöki precizitással, valamint hosszú évek kitartó munkájával egy garázsvállalkozásból világhírű céget építeni.

Ebben az epizódban tehát Kürti Sándorral beszélgetek az életvezetés és a vállalatvezetés alapszabályairól, a japán munkakultúráról, az orosz karbantartó két darabos szerszámkészletéről, ellenséges felvásárlási kísérletről...

Vonnák Diána író, kultúrantropológus távoli vidékeken kezdte meg tudományos munkáját, de hamar rájött, neki Kelet-Európával van előbb dolga. Méghozzá Ukrajnában.

Ám számára nem csak térkép e táj, hiszen munkája mellett már erős érzelmi szálak is kötik a most lángoktól ölelt országhoz. Így ebben a beszélgetésben ezen a különleges optikán keresztül kaphatunk képet arról, mit jelent, amikor egy 40 milliós ország szabadulni próbál az orosz birodalom szorítá...

Mi szükséges ahhoz, hogy a mesékben a hős hőssé váljon? És hogyan lehetünk mi saját életünk hősévé, ha annyi borzalom történik körülöttünk a világban? És kik segíthetnek nekünk ebben?

Boldizsár Ildikó mesekutató 25 év vizsgálódása és gyakorlati tapasztalatai alapján dolgozta ki meseterápiás módszerét, amely sok más mellett ezekre a kérdésekre is segít választ találni.

Ebben az adásban vele beszélgetek mesékről és mítoszokról, Yoda mesterről és a C...

Évezredek óta vágyik arra az ember, hogy gondolkodó gépet alkosson. Mesterséges embert, mesterséges intelligenciát. Mégis sokunkat sokkolt, amikor azzal szembesültünk, ez most tényleg sikerülhet.

Ebben az epizódban Madarász Tamás agykutatóval, a JPMorgan Chase Londonban dolgozó MI-kutatójával beszélgetek a ChatGPT-ről, a mesterséges intelligencia (rövidítve: MI vagy AI) és az emberiség jövőjéről, valamint a propagandacélokat szzolgáló felhasználás rendkívüli veszélyeiről.

Madarász Tamás a Cambridge-i Egyetemen végzett matematika...

Részben anyagi és magánéleti gondok elől futott, biciklizett és úszott világgá – jobban mondva a világba Szőnyi Ferenc. Pedig olyan környezetben nevelkedett, ahol kerékpárral maximum a szomszéd faluba volt szokás áttekerni, és igazából úszni is csak első, nemzetközi triatlon versenye előtt pár héttel tanult meg.

Ebben az epizódban tehát vele beszélgetek elképesztően hosszú távokról, rendhagyó edzésprogramokról, a vasember diétájáról, a Himalájában megtalált csendről és alázatról, valamint arról, mi táplálja benne a...

Egy éve tart szomszédunkban egy olyan borzalom, amelyre Európában a II. Világégés óta nem volt példa. Erről a háborúról beszélgetek most Vörös Szabolcs újságíróval, aki évek óta a helyszínen is követi az ukrajnai eseményeket.

Nemrég tért haza például az ukrajnai front egyik legkeményebb szakaszáról, Bahmutból. Őt kérdezem tehát az orosz villámháborús tervek kudarcáról, az ukrajnai tömegsírokról, becsvágyról és félelemről, valamint kompország felgyújtott k...

Gerőcs László fél évszázada tanítja, magyarázza a matematikát – nem csak a katedrán, hanem a tévéstúdiókban is. Hisz abban, hogy a logaritmus, a térgeometria vagy éppen a függvénytan azoknak is kimondottan hasznos, akiknek minderre soha nem lesz szüksége az érettségi után.

Televíziós szereplései révén Gerőcs László arcát, hangját egy ország ismerhette meg, ám ebben az epizódban most nem matekpéldákat fogunk megoldani. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint hogy mi az a fegyelmezett...

Ebben az epizódban képzeletbeli utazásra invitálom a hallgatót: a világ egyik (sajnos egyre inkább egybefüggő) konfliktuszónájába lépünk be, egy olyan térségbe, amely meghatározta a 2022-es esztendő történéseit.

Vezetőnk pedig ezen az utazáson Sajó Tamás felfedező, világutazó, művészettörténész lesz. Tamás már szerepelt Az élet meg minden podcastban, és most ő az első, aki egy nyilvános EXTRA epizódban másodszor is vendégem (a podcast támogatói már hallhattak más vendégekkel ilyen „Utóhang...

Stefano Bottoni olasz és egyben magyar történész. Két nyelv, két ország, két gondolkodásmód között ingázik. Átvitt értelemben és pár éve szó szerint is.

Így olykor meglepő nézőpontból vizsgálja a XX. század eseményeit, életútjait. Legyen szó a sztálini ihletésű erdélyi magyar autonóm tartományról, Orbán Viktorról vagy éppen Staller Ilonáról, akinek szerinte társadalmi hatása Itáliában óriási volt.

Ebben az epizódban tehát Stefano Bottonival beszélgetek régi, új és még ú...

Pethő András, a Direkt36 tényfeltáró portál társalapítója és szerkesztője azzal volt kénytelen szembesülni, hogy csapatának több tagját is a Pegasus kémszoftverrel hallgatták le. Pedig alapesetben, mondhatni épp fordított a felállás: ők próbálják meg ellenőrizni azokat, akik róluk, jobban mondva rólunk döntenek.

Ebben az epizódban tehát Pethő Andrással beszélgetek megfigyelőkről és leleplezőkről, az oknyomozó újságíró szerszámosládájáról, az Origo és az Index kormányzati elfoglalásáról, valamint egy...

Hogyan működik az a program, amely egy reménytelen cigánytelepről is képes ott született gyerekeket az egyetemig elvezetni? És mi motiválja, mi hajtja a Van helyed rendszer megalkotóját munkája során?

Ebben az epizódban Bódis Kriszta íróval, dokumentumfilm-rendezővel és pszichológussal beszélgetek új regényéről, egy inspiráló XX. századi nőről és a tehetségről, amely mint a tűz, utat talál magának. Valamint egy olyan alapítvány munkájáról, amely esélyt ad a társadalom peremén élőknek a...

Rainer M. János ott volt Moszkvában. Ott volt 1993-ban az utcákon, ahol lőttek. Ott volt, amikor az egykori Szovjetunió éppen romokban hevert.

És a történész – lélekben legalábbis –, évtizedek óta ott van azon a pesti utcán is, ahol egykor, 1956-ban szintén lőttek: igen kevesen lehetnek, akik többet tudnak nála a magyar forradalomról. Illetve arról, mi történt akkor Moszkvában.

Ebben az epizódban tehát Rainer M. János történésszel beszélgetek Nagy Imréről és Bibó Istvánról, a magyar ötvenha...

Életközepi válság, pokoljárás, a mélypont ünnepélye. Ezek a kifejezések a mai népszerű pszichológia szótárában is kiemelt fogalmak. No de hogy volt ezzel a középkorban Dante, akinek remekműve a világirodalom legismertebb pokolraszállása?

Sok minden más mellett erről beszélgetek ebben az epizódban Nádasdy Ádám nyelvésszel, költővel és műfordítóval, akinek Dante-fordítása valóságos bestseller lett Magyarországon.

Úgyhogy a Komédia apropóján lesz most szó történelemről, irodalomról, nye...

Tompa Andrea számára kamaszkorában az írás olyan játszótér volt, ahol szabad lehetett. És ahol a fájdalomnak utat adhatott. Aztán évtizedek alatt ez a játszótér olyan univerzummá nőtt, amibe immár belefér négy nagyregény és bennük három nemzedék története – történelmi és személyes traumáikkal, fájdalmaikkal és örömeikkel.

Ebben az epizódban tehát a kortárs magyar prózairodalom egyik legizgalmasabb alkotójával, Tompa Andreával beszélgetek egy nehéz örökségről, Oroszország összeomlásáról és a marat...

Kemenesi Gábor virológus nevét egy ország ismerhette meg az elmúlt években. Hiszen ő az egyik olyan magyar kutató, akihez szinte rutinszerűen fordulnak nyilatkozatért az újságírók Magyarországon, hogy kommentálja, kontextusba helyezze a koronavírus-járvány híreit.

Ebben az epizódban tehát Kemenesi Gáborral beszélgetek az interneten rendelhető (nem számítógépes) vírusokról, az ukrán biolaborokról, járványokról és járványszerűen terjedő álhírekről, valamint arról, hogy megszelídült-e a Covid-betegség kórokozója.

Műsorjegyzete...

Bárász Péter évtizedek óta Belaruszban él. Rajong a belarusz kultúráért, a belarusz irodalomért. És belarusz szerzőket fordít magyarra, akik többnyire nem lelkesednek a belarusz rezsimért.

Amely rezsim nem csak a 2020-2021-es tüntetések szétveréséről, valamint arról ismert, hogy vezetője a traktorozást ajánlotta a Covid ellenszereként. Hanem egyebek mellett arról is, hogy jelenleg területéről támadják Ukrajnát az orosz csapatok.

Ebben az epizódban tehát Bárász Péterrel beszélgetek a lágerirodalomr...

Érdi Péter számítógépes agykutató első ránézésre meglehetősen távol eső tudományterületeken találja meg a hasonló működési elveket. Most például arról ír könyvet, miként cserélhetnénk le „eldobható” világunkat – legyen szó tárgyainkról, kapcsolatainkról vagy társadalmunkról – a javítás vagy kijavítás kultúrájára.

Magyarországon tavaly megjelent könyve, a Rangsorolás is izgalmas témát járt körül: azzal foglalkozik, miért rangsorolunk szinte kényszeresen mindent (magunkat is ideértve), és hogy m...

Litkai Gergely egy valóságos humorgyár, a Dumaszínház produkciós vezetője. És alapítója. És egyik tulajdonosa is. És a magyar standup comedy egyik megteremtője.

Ebben az epizódban vele beszélgetek a humor szerepének felértékelődéséről, a magyar standupról, komikussá váló politikai rendszerekről, gonosz marketingesként viselkedő politikusokról és persze környezetvédelemről, környezetpusztításról is – nem csak a Fertő tó kapcsán.

De szó lesz még (nem is kevés) a nevetés elméletéről és egy orosz politikai gon...

Máté Gábor életútjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutott, ahonnan a kiutat a nyugati világ talán egyik legreménytelenebb helyén találta meg: a középosztály háziorvosából a hajléktalanoknak és drogosoknak menedéket nyújtó „Portland Hotel” doktora lett, a kanadai Vancouverben.  

És így a különféle függőségek kezelése később szakterületévé vált.

Tapasztalatairól, meglátásairól és egyben saját belső útjáról négy sikerkönyvet is írt, amelyek nem csak angol nyelvterüle...

Sinka Károly, azaz Sinya az első biciklisfutárok egyike volt Budapesten. Amikor nem hogy a futár, de a városi kerékpáros is úgymond a közutak „négere” volt. Akit olykor még fejbe is dobtak az autókból kihajított műanyagpalackkal.

Azóta sok minden változott. Budapesten valóságos biciklis forradalom söpört végig, amelynek Sinya egyik emblematikus figurája lett.

És micsoda figurája.

Tehát, itt a podcastepizód kocsmákról, punk zenéről, utazásról, bandázásról és egyedüllétről, politikáról...